Még mielőtt belekezdenél a bejegyzés olvasásába, el kell, hogy mondjam, egy közös projektben vettem részt több bloggerrel, méghozzá a májusi kedvenc termékeinkről írtunk. Akit most egy kis szépségápolás érdekelne. Tekintsétek meg! 

A filmekért mindig is jobban rajongtam, mint a sorozatokért. Elhúzott történet, "nem tudom hanyadik résznél tarottam", unalmassá válik a sztori egy idő után számomra. Tehát volt az életem során három-négy olyan sorozat,amit néztem,és mit gondoltok? A végére értem? Hát nem! A Lost mai napig kezdvenc sorozatom, két éve elkezdtem, de sosem jutottam a végére. Azt hiszem a nyáron újra nekikezdek. De most nem erről szeretnék írni, hanem a mostani favoritomról, A búra alattról, amely Stephen King által írt regény alapján készült. Az első évadot sikerült megnéznem,mintegy két hét alatt! (taps-taps) Úgy találtam rá,hogy nekikezdtem sorozatok után kutatni, tetszett a cím, a kategória, és elkezdtem. Nem bántam meg, mondjuk az introban (sorozatoknál így hívják?) az elvágott tehén annyira gagyi hatású, ott majdnem kikapcsoltam. Viszont ez eddig a legrosszabb érv, amit feltudok hozni negatívumként. Tetszik az alapsztori, és az ezt felvető kérdések. Hogyan alakul a társadalom egy elzárt világban? Mik a lehetséges akadályok? Hogyan lehetne a búrát eltüntetni? És ezeket a kérdéseket mind mind szépen végigviszi a film,egy percig sem unalmas, a színészek is nagyon jól alakítanak. Elfogult vagyok a sorozattal kapcsolatban, mert egyszerűen szerelmes lettem az Ify-t alakító színészbe, Alexander Kochba. Ő a rosszfiú, kicsit őrült is, de a mimikájától elpirulok. 
Végül is, ha egy jó sorozat után néztek, nagyon is tudom ajánlani. 

A tavasz utolsó hónapjában ráeszméltem, folytatnom kellene a must have sorozatom. Újabb tavaszias illatok, termékek, amiket szeretek csak az adott évszakban használni.

Nivea Micellás Arctisztító: Bár ez az,amit nem csak tavasszal használok, viszont egy micellás vizet mindenképpen be szerettem volna rakni ide,hiszen általában ilyenkor mindig jólesik akár csak felfrissíteni vele az arcom. Nem a legjobb sminklemosó, a Garnieres jobban megteszi a kívánt hatást,viszont ez az,ami nem hagy felesleges és zavaró réteget az arcon,emiatt őt válaszottam.

B.U. Candy Love parfüm: Azt kell,hogy mondjam eddig egyáltalán nem voltam se a B.U., sem a vattacukor illat kedvelője. Viszont most kaptam egy ilyet, és megtetszett az illata. Nem émelyítő, nem kislányos, és nagyon érdekes vattacukor illat. Valahogy nekem bejött így tavaszra. :) 

Scented Candle  Lovely Cranberry illlatú gyertya: Tavasz illatot árasztó gyertya,amit biztosan ebben az évszakban elhasználok. 

Avon Naturals rózsavíz: Szintén a felfrissítő hatásáért vagyok oda, az arctisztítási rutinom utolsó lépése.

Dove Purely Pampering kókusz és jázmin illatú tusfürdő: Kicsit  télies, kicsit tavaszias, de aaaannyira imádom a Dove tusfürdőket,hogy szinte mindegy melyiket mikor használom, bármikor képes vagyok zuhanyozni velük.

Look by Bipa kabuki ecset: Ilyenkor tavasszal az arcom mattítása egy fontos tényező, ebben van segítségemre ez a csodálatos pihe-puhi ecset. Nagyon szépen eloszlatja a púdert. És olyan kis cukin néz ki. 

Avon True Colour pirosító : Szép, kellemes színe van, pigmentáltságát tekintve nem olyan erős, de nem kell száz réteg sem,hogy látszódjon. A megfelelő e téren, hiszen a bohóc effektust ennél a terméknél nehéz elérni. Az ecset, ami hozzá van, használható ugyan, de inkább szerezzetek be hozzá egy másikat.

Avon matt rúzs: Az Avon matt rúzsokkal egyébként is nagyon barátságban vagyok, a Pure Pink árnyalat pedig igazi lágy,tavaszias szín, és illik a pirosítómhoz is. 

A kihívás második napján egy elég híres filmet ajánlok, mint ahogy az előző könyvem is az volt. Biztos többen láttátok már a Truman show-t, mégis úgy érzem, van olyan, akihez még nem jutott el ez a film, hiszen én is csak két hónapja láttam és tudtam meg, hogy egyáltalán létezik.
Egy 1998-as filmről van szó, ehhez képest a minősége nézhető (én régebbi filmeket néha gyűlölök nézni a minőségük miatt-tudom, ez már egy 21. századi agyszülemény,hiszen a mondanivaló a fontos). Ahogy az előző bejegyzésben sem, itt sem szeretnék semmi spoilert írni, szimplán leírom a benyomásaim és azt, hogy nagyon érdemes megnézni, mert aligha létezik olyan ember,aki erről a filmről rosszat mondana. Az első perctől kezdve belecsöppensz egy érdekes világba, néha nem tudod hova tenni a jeleneteket.
Főszerepben Jim Carrey, vele együtt mit sem sejtve fedezzük fel a film furcsaságait. Kérlek, ne olvassátok el a film leírását, ha utána néztek, mert elrontja a film lényegét. Én csak belecsaptam a lecsóba, elkezdtem, nem tudtam mire számíthatok, így lett a kedvenc filmjeim egyike. Sok kérdés vetődött fel bennem. Mire képes az ember a saját szórakoztatása érdekében? Alig van ember aki fellázadna e "szenzáció" láttára. (Többet azt hiszem nem filozofálhatok ezen, esetleg ha bővebben írok olyanoknak, akik már látták e filmet.)  A végén össze áll a kép és nem hiszed el. Katartikus filmélményt okoz, egyedi történettel. 

Szép májusi napot nektek! Nos, most megnyitok egy új kaput a blog életében, egy könyvajánlót írok. Régóta napirendemen volt, és úgy éreztem, most eljött az ideje, van könyv, van időm. Hallotatok már arról,hogy egy kötelező olvasmányt ajánl egy 17 éves kamasz? Vagy egyáltalán akárki? Őszintén szólva, fogalmam nincs,hogy ez olyan kötelező-e, mint az Egri csillagok, hogy mindenkinek el kell olvasni az életében vagy ez most csak a mi tanárunk fejéből pattant ki, hogy effélét olvassunk. Nem vagyok egy nagy kötelező rajongó, bevallom van egy-két olyan darab amit el sem olvastam, de van olyan is,ami elgondolkoztatott és megváltoztatta a világképem egy részét.
[ Ezt a poszot már tegnap elkezdtem írni, viszont ma tagja lettem a Bloggerközösségnek, aminek a kezdeményezésével elkezdtem a Daily best kihívást. 10 napon keresztül írok olyan témáról, ami nem bjuti. (Persze közte lehet az is. :) ) ]
Na, ez a könyv is ilyen, na de mennyire hogy ilyen! Az Ivan Iljics halála kevesebb,mint 100 oldal, mégis többet gondolkoztam rajta, mint egy 700 oldalas könyvön. Nem egy Oravecz-féle filozófia, (amit bevallom, rühellek) viszont tele van mindennapos problémákkal, és ami az egészben megfogott, hogy a főhős nem egy megfoghatatlan személy, lehet az akárki, lehetek én, lehetsz Te, bárkivel megtörténhet ez a tragédia, hétköznapi történet ,mégis annyira tabu téma az ember életében. Mélyebb hangvételű könyv, Ivan fájdalmát pszichésen én is éreztem, nagy hatással volt rám. 
Az első fejezetben már megtudhatjuk a könyv végét, ez mégsem tántorít el a szurkolástól és az izgulástól. Szeretnénk egy jobb befejezést. Őszinte embereket. Egy jobb történetet. És hogy ez majd bekövetkezik-e? Azt nem árulom el. :)