A kihívás második napján egy elég híres filmet ajánlok, mint ahogy az előző könyvem is az volt. Biztos többen láttátok már a Truman show-t, mégis úgy érzem, van olyan, akihez még nem jutott el ez a film, hiszen én is csak két hónapja láttam és tudtam meg, hogy egyáltalán létezik.
Egy 1998-as filmről van szó, ehhez képest a minősége nézhető (én régebbi filmeket néha gyűlölök nézni a minőségük miatt-tudom, ez már egy 21. századi agyszülemény,hiszen a mondanivaló a fontos). Ahogy az előző bejegyzésben sem, itt sem szeretnék semmi spoilert írni, szimplán leírom a benyomásaim és azt, hogy nagyon érdemes megnézni, mert aligha létezik olyan ember,aki erről a filmről rosszat mondana. Az első perctől kezdve belecsöppensz egy érdekes világba, néha nem tudod hova tenni a jeleneteket.
Főszerepben Jim Carrey, vele együtt mit sem sejtve fedezzük fel a film furcsaságait. Kérlek, ne olvassátok el a film leírását, ha utána néztek, mert elrontja a film lényegét. Én csak belecsaptam a lecsóba, elkezdtem, nem tudtam mire számíthatok, így lett a kedvenc filmjeim egyike. Sok kérdés vetődött fel bennem. Mire képes az ember a saját szórakoztatása érdekében? Alig van ember aki fellázadna e "szenzáció" láttára. (Többet azt hiszem nem filozofálhatok ezen, esetleg ha bővebben írok olyanoknak, akik már látták e filmet.)  A végén össze áll a kép és nem hiszed el. Katartikus filmélményt okoz, egyedi történettel.