Már csak három napom van behozni a négy napi lemaradást, viszont úgy döntöttem, nincs minden veszve. Ma újra egy versajánlóval jövök. Ahogy a kihívásból kiderülhetett, nagyon szeretem a magyar költőket,írókat, zenéket. Ezt a sorozatot ma még nem szeretném megbontani, így folytatom a versajánlóm. 
 Ma két költő verseit említeném, ugyanis ők mai kortárs költők közül a kedvenceim. 
Závada Péter és Erdős Virág a number one nálam vers terén. Most csak szimplán bemutatok tőlük egy-egy verset. 

Závada Péter: Boldog óra 

Élek, s ez ritka alkalom.
A fény kisujjnyi, törtfehér
sugár a kerti asztalon.
Tán megjössz, mire körbeér.
E nyári kert az árnyaké.
Nyugodt ez így ma. Gondolom.
A fény, akár az árpalé
szivárog át a lombokon.
Ma mégse jössz. A sarkon állsz.
A nap korongja fölragyog:
ezernyi égi vaskohász
locsolja szét a sörhabot.
Tudom, hogy ez nem épp vidám:
e nemjövés, ez ócska szesz
- élek, s ez nem az én hibám.
Ígérem, orvosolva lesz.

Erdős Virág: Vagyok aki vagyok
 

madárnak kád vagyok buzgó kis gyomoknak itóka
elsüllyedt kapukulcs dobozos sörről a nyitóka
hiányzó hinta egy körömmel széttegelt mászófal
fájdalmas anya egy ordítva libikókázóval

utcácskák mocska ki jogról meg sotéről álmodik
vidéki rokon ki nem jut el sellyétől sámodig
silent hill karakter vagyok egy bebukott küldetés
megunt vagy feleslegessé vált kezdetű hirdetés


HHH vagyok a kikúrálhatatlan hebegés
nem embernek való súlyok közt fél óra lebegés
gyanús kis pukli a járdán egy problémás anyajegy
kislány ki elindul világgá szétnéz és hazamegy


indázó drótok egy városnyi robbanó szerkezet
üzi a falon én tudom csak hogy honnan érkezett
szivárgó szatyor egy kék bomba amit majd elhagyok
basszus a fülben a lábdob hogy vagyok a-
ki vagyok

dühös kis romokból vagyok a szépülő tanyátok
folyt köv most annyi hogy anyátok anyátok anyátok
dühös kis romokból vagyok a szépülő tanyátok
folyt köv most annyi hogy anyátok anyátok anyátok